Gondolatmorzsám Harmónia és összhang

 Gondolatmorzsám 

Harmónia és összhang 

Tulajdonképpen a harmónia és az összhang ha csak így le egyszerűsítjük akkor jelentheti ugyanazt, mégis úgy gondolom, hogy egy árnyalati különbség van a kettő között, ameddig a harmóniáról számomra az jut eszembe, hogy például egy zenei dallam, egy festményen a színek összhatása, egy szobornak az arányai, egy természeti képben a jelenségek és a megjelenítések, tehát számomra a harmónia az elvisz egy ilyen művészeti megjelenítésbe és ad egy ilyen nyugalmat, egy ilyen csendességet, egy békét, míg az összhang az már feltételezi a számomra, hogy az ember egy társas lény  és hogy az összhang az elsősorban persze az, hogy összhangban vagyok önmagammal az érzéseimel és gondolataimmal és ekkép a cselekedeteimet is ehhez igazítom, de az összhang az egy fajta egyetértés a másik emberrel vagy ,hogy összhangban vannak a a gondolataink vagy, hogy egyre gondolunk, vagy hogy úgy minden összejön, minden úgy történik ahogy szeretnénk ,minden úgy alakul ahogy szeretnénk, minden úgy működik ahogy szeretnénk, hogy nem lép be zavaró tényező, hogy minden  olyan egységes, zavartalan és összecsengő...

#SzabóAlizPszichológusírása 

Képek forrása: Pinterest 

Gondolatmorzsám ~Én szóltam ,üdvözlettel a megérzésed!~

 Gondolatmorzsám 

~Én szóltam ,üdvözlettel a megérzésed!~

A megérzés az a körülírhatatlan belső hang amelyik nélkülöz mindenféle ok-okozati vagy logikus összefüggést, de ettől függetlenül általában véve mindig igaza van, ennek ellenére az első ösztönszerű reagálásunk az, hogy nem hallgatunk rá, elhessegetjük és hülyeségnek gondoljuk, viszont ennek ellenére a gyakorlati statisztika mindig azt mutatja, hogy mindig igaza van éppen ezért lenne fontos arra tenni a hangsúlyt, hogy ahelyett hogy elhessegetnénk úgy figyelnénk rá mint egy hű tanácsadóra!

Kortól függetlenül mindenki rendelkezik ezzel  az intuíciós tehetséggel úgymond, csak a szocializációnk során egyre jobban elfeledkezünk róla és elfelejtjük használni, míg a gyerekek míg kicsik addig nagyon-nagyon jól tudják ezt a  képességüket használni. 

Tulajdonképpen arról lenne szó, hogy ahelyett, hogy egy adott döntéshelyzetbe túlgondolnánk a dolgot, rövid idő alatt a megérzésünkre hallgatva felgyorsítjuk a döntés folyamatot. Szóval ez a képesség mindannyiunkban adott és tudjuk fejleszteni is akár, ennek  vagy emögött a magyarázat az lehet, hogy minden ember két fajta gondolkodásmóddal rendelkezik az egyik az analitikus a másik pedig az intuitiv- érzelmi, biztos hallottál már róla kedves olvasó, hogy beszélnek arról, hogy van jobb agyféltekénk és bal agyféltekénk, ezek mind különböző stílusban működnek, a bal agyféltekénk felelős a logikus, racionális, analitikus gondolkodásért és a jobb agyfélteke a kreatívabb rész,a képzelőerőt igényli, egy holisztikus gondolkodást segít elő. 

Viszont az életben a különböző probléma  helyzetekben, nincs mindig időnk arra, hogy  az analitikus részt használjuk és ilyenkor lenne célszerű az intuitív döntéseket használni,  erre szokták azt tanácsolni, hogy kezdd azzal, hogy próbálj meditálni, elcsendesedni és figyeld meg a belső hangodat, te tegyél fel egy probléma helyzetet vagy egy döntéshelyzetet magadban képzeletben és figyeld a belső hangodat, általában két hang fog megszólalni, az egyik egy ilyen félelem vezérelte, félelem alapú hang a másik pedig egy csendesebb hang és úgy tudjuk eldönteni, hogy melyik az igazi hang, hogy melyikkel társul egy nyugodtság, egy béke érzés, hiszen a belső hangod az mindig megnyugtató, míg a félelem alapú hangod szorongást hoz elő és egy ilyen terhelt állapotot idéz elő. 

Na most itt is két nézet tevődik fel, az egyik egy ilyen tudományos nézet ami azt mondja, hogy az intuíciók az nem más mint az előző tapasztalataink eredménye, tehát minden intellektuális tudás összesített eredménye, van pedig aki azt gondolja, hogy egyfajta természetfeletti sugadalmat lát benne, angyali segítséget, vagy isteni segítséget, vagy bármi, ettől függetlenül ezt ugyanúgy lehet ezt a képességünket tréningezni mint egy izmot, lehet például naponta gyakorolni, elcsendesedni, lélegezni, különböző döntéshelyzetet feltenni  magadnak és hallgatni a belső hangodra!!!

Mindig igaza lesz. 

Lehet belőle a legjobb barátodat csinálni, de lehet örök ellenséged is hogyha sosem hallgatsz rá...

#SzabóAlizPszichológusírása 

Képek forrása: Pinterest 

Gondolatmorzsám Hétköznapi, egyszerű Eq fejlesztő eszközök a társaskapcsolatainkban

 Gondolatmorzsám 

Hétköznapi, egyszerű Eq fejlesztő eszközök a társaskapcsolatainkban 

Valamelyik nap ki volt téve egy sztoriba egy kép ahol a tükör előtt áll egy kiscica és oroszlánként látja magát a tükörben, biztos mindannyian láttatok már hasonló képet? 

Na most, régen azt gondolták a szakemberek, hogy ahhoz, hogy az ember boldog, kiegyensúlyozott harmonikus életet és sikerekben gazdag életet élhessen, ahoz  az értelmi intelligencia fontos elsősorban,( az elménk azon elemző és megkülönböztető képessége, amely a környezethez való megfelelő alkalmazkodást, a szituációk megfelelő értelmezését, a jól strukturált gondolkodást, a viselkedés megszervezését és kivitelezését teszi lehetővé ) aztán egy csomó kutatással és hosszútávú megfigyeléssel rájöttek arra, hogy ennél még fontosabb az érzelmi intelligencia ,az Eq.

Az Eq-t pedig pici gyerekkorunktól kezdve a tükör módszer segítségével sajátítjuk el, vagyis aképen, hogy a környezetünkből jövő ingerek által és tapasztalatok által utánozzuk le elsősorban a szüleinktől, majd a tágabb környezetünktől azt, hogy mi a jó és mi a rossz vagy, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell viselkedni. 

Az eq fejlesztéshez pedig az emberi társaskapcsolatainkban mindannyian lehetünk a másik számára eszközök például a következők segítségével: 

* Közös megoldás keresés, beszélgetés melyben jelzem a másik számára azt, hogy értékes vagy nekem és azt gondolom, hogy neked is lehetnek jó és szuper gondolataid, a fontos, hogy nem kell egyetérteni feltétlenül a másikkal és hogy  tudjuk azt, hogy nem ülünk le bárkivel beszélgetni ezáltal ha valakivel beszélgetünk az a másik ember fontos számunkra.

* A következő eszköz ami segítség lehet a fejlődésben az, hogy tudunk a másiktól tanulni persze ez oda-vissza  működik, vagyis egymástól is, ez azt az érzést adja mindannyiunknak, hogy igenis valamihez én is értek és a másik ember számára fontos vagyok. 

* A harmadik pedig az lenne, hogy bátorítást, elismerést és pozitív visszajelzést adni a másik ember számára, hiszen erre mindannyiunknak szüksége van az önbizalmunk helyes fejlődéséhez a legapróbb próbálkozásoktól kezdve, végig az egész életünk során. 

És képzeld el kedves olvasó egy nagyon érdekes ideillő dolog, megfigyelésekkel, kutatásokkal, statisztikailag kimutatták, hogy az átlag életünk során szerzett dicséretünk összességét öt éves korunk alatt kapjuk 70%-ban, tehát utána a meglévő 3o% százalék marad egész életünkre, ez elég szomorú. 

* A negyedik az lenne, hogy a másik ember által megtapasztalhatom az énhatékonyságomat, vagyis olyan dolgokat amire képes vagyok és ehhez kell a másik ember, mert egyedül nem jöhetne létre. 

És ehhez kapcsolódik rögtön a " mi élménye" a közös élmények, hogy együtt éltük át, együtt fedeztük föl, együtt hoztunk létre valamit és ehez hasonlók.

* Ha valódi társa akarsz lenni a másiknak ami még fontos időt hagyni a számára a fontos dolgoknak, ami nem feltétlenül egyezik meg azzal ami neked fontos. 

* A következő pedig abban megerősíteni a másik felet, hogy tévedni nem jellembéli hiba. Hiszen a hatékony tanulásnak három alapfeltétele a kíváncsiság, a csinálás és a tévedés, ezzel mindenkinek tisztában kell lenni. A tévedéseinket úgy kell tekinteni mint lehetőséget a tanulásra. A másik ember önbecsülését még azzal tudod segíteni, hogy létrehozol olyan élethelyzeteket ahol ő érezheti a szolgálat és  az adakozás ajándékát vagyis, hogy azt érezze, hogy ő tud segíteni és adni magából valamit ami érték a másik ember számára.

* Az ember nem elég önmaga számára igenis az embert az boldogítja ha átadhatja önmagát a másik embernek ilyen  fantasztikus kapcsolódás a szerelem is!!!

* Még egy eszköz lehet ,hogy örvendeni minden boldog pillanatnak és arról meg is emlékezni, például erre egy módszer a kora reggeli ébredésnél és az éjszakai lefekvésnél az a két-három perces hálaadás, hogy aznap miért is lehetek hálás, a lényeg, hogy olyannyira fontos, hogy a hálaadásra még biológiailag is rezonál a testünk. (hormonokat termel).

* Az örvendezéshez tartozna még minden ami oldott szórakozás és minden ami humor, és azért vagyunk együtt mert jó, csupán azért mert jó, nem azért mert valamilyen feladatot kell elvégezni, vagy valamilyen elvárásnak kell megfelelni.

Légy te az aki segít a másiknak kilépni a komfortzónájából, vagyis együtt csináljatok olyan dolgokat amiket nem szoktatok így edzve a bátorságizmaitokat. 

Mert a kötelességek elvégzéséből nem fejlődik ki az önbizalom, csak a komfortzónán kívül, ahhoz pedig jó ha adott egy társ. 

* De végül és nem utolsó sorban tudatosítsd a másikkal, hogy nincs egyedül és légy te egy okkal több amiért egy mosollyal 😊 legalább több lesz az arcán!!!

#SzabóAlizPszichológusírása 

Képek forrása: Pinterest 

Gondolatmorzsám ~Az élet csodás dolgokat tartogat ,ahelyett, hogy odaadná.~

 Gondolatmorzsám 

~Az élet csodás dolgokat tartogat, ahelyett, hogy odaadná.~

Képzeld kedves olvasó, az egész feltevés abból a fantáziábol alakult ki, hogy mi lenne ha elképzelnénk egy olyan világot amely optimizmus nélkül létezik?! - hiszen egy optimista ember  gondolkodásmódjából kifolyólag időbeli korlátok közé szorítja a rosszat, például mikor az jelen van az életében mielőbb igyekszik a múltba száműzni azt, mindezek a mindennapi életünk folyamán is jelen vannak, mint például a természettel kapcsolatos szertartásokban, ( új év várás, ó év elengedése ) de ugyanígy a terápiákban (  például a gyász feldolgozása) is.

Ez a pozitív pszichológiából ihletet hurrá optimizmus, vagy pozitív életfelfogás egyre divatosabb a mai világban, ennek pedig az egyik jelképes  sztárja úgymond Coelho, biztos te is kedves olvasó találkoztál már legalább egyszer facebookon, tiktokon, instagramon Coelho idézettel és / vagy - nagy bölcsességekkel tőle.

Ezek az idézetek eggyesekkel  elhitettik  azt az illúziót, hogy különlegesek és hogy mindenre képesek, míg megint mások általában ingerültekké válnak és értetlenül nézik ezeket. És az ilyen kritikusok között képzeld el voltak olyanok akik rájöttek, hogy az ilyen idézetek vagy úgymond bölcsességek kitalálásához nincs is szükség emberre és kitalálták, hogy ezekre gépek (robotok ) is képesek, ugye hát manapság csak erről hallunk mindenhol, hogy a mesterséges intelligencia mindent megold helyettünk és létrehozták a New Age Bullshit Generátort, jó mi? -aki nem kell sokat gondolkozzon és az ilyen new age-es sztárok által használt kifejezéseket véletlenszerű sorrendbe rakva  hoz létre ilyen bölcsességeket. 

Nade ami érdekes, ebben az egészben, hogy itt nem álltak le, hanem csináltak egy kísérletet, hogy az emberek rájönnek-e, hogy melyik igazi író által írt bölcsesség és melyik a generátor által írt bölcsesség, vagyis tulajdonképpen melyek bizonyulnak hatásosabbnak, mélyebbnek, és a résztvevők több mint negyede egy ilyen ötös fókuszu skálán hármasra értékelte, tehát tulajdonképpen ezek a bullshit generátor által létrehozott idézetek átmentek a vizsgán / kontrollon!!! Mit szólsz kedves olvasó?

Na szóval rövidre zárva, rájöttek, hogy ezeket a Coelhoi bölcsességeket ki lehet parodizálni vagy vicc tárgyává lehet tenni őket és mai napig vannak olyanok akik egy adott idézetre írnak egy anti Coelhot és a fenti  jegyzet eredeti változata  a következő: 

Az élet mindig kivárja a válságot, hogy azután a legcsodálatosabb oldaláról mutatkozzon meg!!! - ügye milyen szép?

- erre született ez az anti Coelho, hogy az élet csodás dolgokat tartogat, ahelyett hogy odaadná... 

Jó kis háttértörténet ügye? - remélem tetszett?!!!

#SzabóAlizPszichológusírása 

Képek forrása: Pinterest 

Gondolatmorzsám ~Ha esik, keress szivárványt, ha sötét van, keress csillagokat!~

 Gondolatmorzsám 

~Ha esik, keress szivárványt, ha sötét van, keress csillagokat!~

1. Erről az első ami eszembe jut a mindfulness vagyis, hogy próbálkozzunk minél több időt tölteni a jelemben anélkül, hogy azon elmélkednénk, hogy mit rontottunk el a múltban és, hogy mi lett volna ha és anélkül, hogy állandóan attól félnénk és szoronganánk, hogy mi lesz majd a jövőben, a helyett az itt és mostban járjunk nyitott szemmel és optimista üzemmódban vegyük észre azt, hogy a pohár félig tele van és nem félig üres, hisz a pesszimista minden helyzetre talál egy problémát és, hogy min lehet panaszkodni, de az optimista hálával tekint mindenre, tudja értékelni azt amije van és a jelen pillanatot teljes 100% -osan meg tudja élni.

2. Másrészt nagyon tetszik az a megközelítés is, hogy ahhoz, hogy létrejöjjenek ezek a dolgok valamit el kell engedni, vagyis megint ide illik a jing és a jang filozófiája, hogy nincs jó rossz nélkül, sötétség világosság nélkül és így tovább, tehát ahhoz,hogy észre tudjuk venni az életünkben a jó dolgokat és ezt értékelni tudjuk, meg kellett tapasztaljuk azt is, hogy milyen volt amikor lent voltunk, bár ettől függetlenül ez mégsem működik mindenkinél. 

3. Egy ide illő idézet az egyik kedvencem és ami 100%-osan jellemez engem és azonosulni tudok vele eszembe jutott és most megosztom veletek :

SZERETEM AZOKAT AZ EMBEREKET,AKIK MEGALLNAK MEGCSODALNI A NAPLEMENTÉT.

ÉLVEZIK AZ ESŐ UTÁNI ILLATOKAT,

KIÜLNEK BÁMULNI A CSILLAGOS EGET

RÁCSODÁLKOZNAK OLYAN DOLGOKRA.

AMIKET A LEGTÖBBEN ÉSZRE SEM VESZNEK.

ŐK VALAMI NAGYON FONTOS DOLGOT

ÉRTETTEK MEG AZ ÉLETRŐL...

Törekszem arra legalábbis megpróbálom, hogy hasonló emberekkel vegyem magam körül, akik látják a varázslatot mindenhol mint ahogyan én is...

És egy bónusz: minden fejben dől el és egy pszichológiai törvényszerűség illik ide, hogy a megfigyelő befolyással van a megfigyelés tárgyára, vagyis minden azon múlik, hogy én mire fókuszálok ,mire programozom be az agyamat, mit akarok észrevenni ebből a világból ami körülöttünk van, ennyi az egész, az irányítás és a döntés minden embernek a kezében ott van...

#SzabóAlizPszichológusírása 

Képek forrása: Pinterest 

Gondolatmorzsám ~Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit~

 Gondolatmorzsám 

~Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit~

Két fajta személyiségtípus van az egyik belsőkontrollvezérelte típus, a másik külsőkontrollvezérelte, a belső kontrollvezérelte típus azt gondolja, hogy mindenért ő a felelős ,ő teremti a valóságát, neki köszönhető az ,hogyha valamit sikerül az életben véghezvinni, ha pedig nem azért is saját magát teszi felelőssé, a külső kontroll vezérelte típus pedig mindig mindenkor másokat hibáztat azért ami éppen vele történik és hogyha valami nem sikerül, vagy kudarcot vall, akkor is mindig ujjal mutogat kifelé ,valaki másra és sosem veszi észre a saját részét vagy hibáját az adott dologban, az jut erről eszembe, hogy a minap mikor pályaválasztási órát tartottam a nyolcadikosaimnak nagyon sokuk közülük el volt keseredve abban a tekintetben, hogy még nem tudják eldönteni, hogy hova, merre induljanak tovább és mindig szoktam mondani nekik, hogy nem feltétlenül kell tudni a hegy lábánál, hogy hogyan fogod megmászni azt a  bizonyos hegyet, elég csupán azt tudni, hogy az első szász métert azt hogyan fogod megtenni, tehát pont arról van szó hogyha van egy bizonyos célunk és tudjuk, hogy merre szeretnénk haladni, akkor azt ajánlott kisebb apró lépésekre felbontani és mindig szépen lépcsőfokról lépcsőfokra haladni, ezáltal megélni a kisebb sikerélményeket is , és így  könnyebb a kudarcokat is kezelni ha esetleg utunkba akad ilyen is, mert elkerülhetetlen, de nem kell előre látni mindig az egész utat és a végét is, na most egy belső kontroll vezérelte típusnak ezt nagyon-nagyon nehéz megszokni, hogy nem tud mindent előre vetíteni, minden esetleges dologra felkészülni, ezáltal  mindez kiválthat belőle egy belső feszültséget és egy szorongást a jövővel kapcsolatban, mert úgy gondolja, hogy nem tud felkészülni a váratlan és ismeretlen újszerű helyzetekre, itt lép életbe annak a fontossága, hogy reziliencia, vagyis lelkiállóképesség, sokkszerű külső hatásokhoz  sikeresen alkalmazkodnitudás képessége és itt minél intelligensebb valaki annál könnyebben tud alkalmazkodni az újszerű válatlan helyzetekhez, ezáltal könnyebben veszi az akadályokat és tud előre haladni az útján, a másik pedig a flexibilitás vagy rugalmasság, az, hogy nyitottak legyenek a váratlan eseményekre és meghagyják az esélyét annak, hogy nem kell mindig mindent kontrollálni és így is történhet velünk egy csomó klassz pozitív élmény, sőt!!!

-  szóval végül is  többek között két út van a siker felé, az egyikre térképpel, pontos tervel a kezében indul neki a hegymászásnak  az illető és csak így érzi magát biztonságban, a másikra pedig, rugalmas flexibilis, reziliens, merőben intelligensebb ember indul aki pedig képes arra, hogy nyitottsággal kezelje a váratlan eseményeket és  ha szükséges hagyja, hogy az élet csak úgy történjen és megengedi magának, hogy meglepődjék...

A kérdés csupán annyi, hogy a kettő közül vajon melyikük boldogabb???

Nem beszélve egy harmadik emberről aki azt mondja, hogy nem is érdemes megmászni ezt a hegyet, mert úgysem fog sikerülni és el sem indul inkább egész életében csak könyveket lapozgat, melyekben a hegyekről nézeget képeket...

A szerepet mi magunk választjuk...

#SzabóAlizPszichológusírása 

Képek forrása: Pinterest 

Gondolatmorzsám ~Miért bajlódsz egy ajtóval,amikor az egész fal egy illúzió?

 

Gondolatmorzsám 

~Miért bajlódsz egy ajtóval,amikor az egész fal egy illúzió?

 A következők jutottak eszembe:  

1. Az első az, hogy valójaképpen több dimenzió létezik egyszerre, párhuzamos valóság, mindannyiunknak megvan a saját valóságunk és attól függ, hogy milyen nézőpontból nézzük a dolgokat, pont mint azon a képen ahol le van rajzolva egy hatos és két ember áll szemben egymással ,aki az egyik oldalt áll az hatosnak látja, aki a másik oldaltáll az kilencesnek látja, teljesen befolyásolja a valóságunkat az, hogy ki milyen tapasztalattal rendelkezik, kinek milyen a tudatossági szintje és pont úgy mint a pszichológiai kísérletek során a megfigyelő befolyással van a megfigyeltre, vagyis tudattalanul befolyással vannak a gondolataim arra amit észre szeretnék venni a világból és attól függően, hogy milyen beállítottságú vagyok mondjuk optimista vagy pesszimista, ennek megfelelően az a pohár félig tele van vagy félig üres, vagy mindenhol problémát látok vagy mindenben észreveszem a megoldási lehetőséget, vagyis tulajdonképpen az a fal vagy az az ajtó nem is létezik csak annak aki azt akarja látni...

2. A másik dolog ami ezzel kapcsolatban eszembe jut, hogy tulajdonképpen túl nagy hangsúlyt fektetünk sokszor a jelenben lévő dolgainkra, vagyis falat és ajtót látunk oda ahol nincs, ahol pedig van ott pedig nem vesszük észre, mert megzavarnak a gondolataink az elvárásaink, az ítélkezéseink és ilyenkor szokták azt a technikát ajánlani, hogy állj le gondold végig, hogy az amiben most jelenleg vagy az a probléma egy hónap múlva, egy év múlva, vagy öt év múlva mennyire fog számítani? - vagy mennyire lesz fontos az életedben? - vagyis tulajdonképpen az egész nem szól másról, csak egy perspektíva váltásról, vagyis a fókuszunkat áthelyezzük és akkor már rögtön nem látjuk a falat...( ajtót).

3. Egy másik dolog ami ezzel kapcsolatban eszembe jutott, hogy miért bajlódunk néha olyan dolgokkal mint ugye ajtó vagy fal ezek szimbólumok, amik szimbolizálhatják a gondolatainkat, problémáinkat is, hogy miért szoktunk annyit aggodalmaskodni, minden ember szorong és aggodalmaskodik, vagy túl gondol bizonyos dolgokat, holott tudjuk, legalábbis szakmán belül,hogy az aggodalmainknak 92% százaléka soha nem valósul meg, vagyis az azoktól a dolgoktól amíktől félünk vagy amin aggódunk annak 92% százaléka soha nem jön létre, a maradék 8% százalék úgy oszlik meg hogy 4% egyébként is olyan dolgok amikre nincsen ráhatásunk, tehát nem a mi kontrollunk alatt áll, tehát ha nem tudom befolyásolni akkor nincs miért aggódnom érte, mert nincs ráhatásom ,a másik 4% százalék azok pedig rajtunk kívülálló dolgok, mint például a természeti jelenségek, hogy esik-e az eső vagy mikor süt a nap, vagy mikor van földrengés, ezekre pedig megint nincsen befolyásunk, a többi az amin szoktunk rágódni és aggódni pedig sosem történik meg legalábbis 100% biztos, hogy nem úgy mint ahogy ami fejünkben van...

4. És a sok gondolat közül még egyet kiemelnék, hogy tulajdonképpen az egész arról beszél, hogy minden, minden dolog a fejünkben dől el, például ha én azt gondolom, hogy meg tudom csinálni és képes vagyok rá akkor azt létre fogom hozni pont azt amit szeretnék, de ha azt gondolom, hogy nem vagyok rá képes és úgysem fog összejönni, akkor valószínűleg nem leszek rá képes megcsinálni, ez tűnhet egy ilyen nagy amerikából jövő pozitív hurrá optimizmusnak, de pszichológiai kísérletekkel bizonyították be, hogy mennyit számít, hogy az ember mit gondol magáról.

#SzabóAlizPszichológusírása 

Képek forrása: Pinterest 

Mai gondolatmorzsám: ~Ritka,hogy a boldogság pont arra a vágyra szálljék,amelyik hívta~

 

Mai gondolatmorzsám:

~Ritka,hogy a boldogság pont arra a vágyra szálljék,amelyik hívta~

A magyarázatom: 

Hm...Hát igen ,mert sokszor a boldogság a legváratlanabb helyzetekben és emberektől jön felénk ,amikor nem is számítunk rá és nem feltétlenül vágy vezérelte dolgok ezek, mert a vágyak sokszor csak rossz irányba visznek ,és elterelnek a helyes útról ,éppen ezért nyitva, nyitottnak kell lenni minden lehetőségre, és észrevenni az előttünk lévő dolgokat!!!

Gyakran előfordul az, hogy a fejünkben él egy elképzelés arról ,hogy a dolgoknak miként és hogyan kéne történnie, és aztán jön az élet és jól pofán b***z és megmutatja ,hogy ez lehet még százszorta is jobban ,és szebben mint ahogy a mi fejünkben élt, csak egész odáig türelmesnek kell lenni, ez a lehető legnehezebb dolog a világon! 

És a lehető legnehezebb ebben a türelmes várakozó időszakban ,hogy már most kéne, jó volna inkább ,sőt természetesnek kéne lennie ,annak, hogy érezzük azt a boldogságot amire vágyunk,  mintha már jelen lenne a pillanatban, úgy ,hogy még meg se kaptuk annak a tárgyát és ezzel az elégedettséggel hátradőlve a létezésben csak hagyni, hogy az élet megtörténjen velünk! 

Szerintem erről szól ez a gondolat...😊

#SzabóAlizPszichológusírása 

Képek forrása:Pinterest 

Akadály vagy lehetőség?

 #Lélekpirulák 

Akadály vagy lehetőség?

Biztos vagyok benne ,hogy veled is előfordult olykor ,hogy úgy érezted az élet ,vagy az univerzum épp kitolni próbál veled, hiszen állandóan ismétlik önmagukat bizonyos helyzetek és szituációk. 

A napok, órák és percek végtelenitve újra és újra játszák önmagukat, hidd el nekem ez valójában nem porszem a gépezetben és egy előtted álló akadály, hanem valójaképpen egy lehetőség a változtatásra ,fejlődésre és önmeghaladásra. 

Az élet olykor göröngyös úton vezet el a célunkig ,de mindig eljutunk a végállomásig és mindeközben az utunkon mindig ott vagyunk ahol éppen lennünk kell.

Biztosan neked is megvan az a pillanat amikor végre egy szabad hétvégén, vagy egy ünnepnapon ,csak önmagaddal tudsz szembenézni és a magány a társaságod és elhangzik hangosan a tükörbe nézve, az a kérdés :

- Vajon mit csinálok rosszul?

Ha ismerős ez a helyzet akkor kérlek szépen állj meg velem egy pillanatra és próbáljunk nézőpontot változtatni ,gondolkodjunk el azon ,hogy mi van ha a munkahelyi mérgező környezeted valójában tökéletes tükröt mutat arra, hogy még hol és min kell magadon  dolgoznod?🤔 

Az ismétlődő párkapcsolati kudarcaid valójában az angyalok ölelése és egyben egy isteni védelem is lehet számodra... 

A szorongásod mellyel minden egyes reggel munkába indulsz ,valójában nem egy teher a válladon hanem inkább egy lelki iránytű is lehet... 

A rajtad üllő kimerültség és fáradtság valójában utat próbál mutatni neked, hogy minél könnyebben eljuthass oda ahol lenned kell... 

Hidd el nekem ha sikerül nézőpontot váltanod és többé a problémákra nem nehézségként tekintenél ,hanem lehetőségként a változtatásra és ha többé nem azt kérdeznéd magadtól, hogy miért pont velem történik ez? - hanem azt kérdeznéd magadtól vajon mit tanulhatok a jelenlegi  történésekből? 

-Vajon mire próbál rámutatni az adott helyzet? 

- Vajon milyen életterületen vannak még hiányosságaim ahol esetleg még fejlődnöm kellene? - akkor egyik pillanatról a másikra megváltozna az energiaháztartásod is, más szinten kezdenél el rezegni a mindennapi létezésben és elkezdenéd látni a színeket ott ahol eddig csak feketélő akadályok álltak az utadban... 

Talán ez a mostani alkalom az egyik  legtökéletesebb, legjobb alkalom arra, hogy önmagaddal találkozz és végre kezetfogjatok és nézőpontot váltva holnap reggel felébredve új szemmel nézzetek a világra... 

Szabó Aliz pszichológus 

2024.10.25.

A változás légy te magad!

Úgy érzed a jelenlegi helyzeted megváltoztathatatlan ?

Ha igen ,a következő gondolatok neked szólnak?

 Lehetséges akadályok: 

*Sokszor önmagában csak azért nem jön létre a változás ,mert a változással együtt jár egy bizonyos fokú kényelmetlenség és ettől próbáljuk magunkat megkímélni tudattalan cselekvéseinkkel. Ez egyfajta önvédelmi mechanizmus mellyel a komfortzónán belül tartjuk magunkat.

Tippek melyek elősegíthetik vagy felgyorsíthatják ,egyáltalában kiválthatják a várva várt változást:

Kérdezd meg magadtól:

Milyen más módon létezhetek a változás érdekében???? 

Nem a cselekvésen van most a hangsúly, mert az mindig az elménk működésének befolyásolása alatt áll és a fixnek tűnő gondolataink és hitrendszereink korlátozása vagy kontrollja alatt állnak ( ezek sűrűséget, szilárdságot hoznak létre ,melyek gátolják az áramlást és nem engedik, hogy tisztán láss, minden ami nem passzol a nézőpontjaiddal és az ítéleteiddel azt nem engedi ,hogy meglásd vagy észreved), hanem itt és most a puszta létezéséről  beszélünk önmagában. 

A fixnek tűnő gondolati struktúrák fellazulnak ha engedünk neki teret , ennek következményeként pedig létrejöhet a változás. Persze sokszor nehézségekbe ütközik a jól berögzött gondolati sémáink elengedése, de csak akkor jöhet létre a várt változás ,ha a teret biztosítunk számára, ehhez pedig elengedhetetlen elengedni azokat a gondolatokat amelyek nem szolgálják,  sőt gátolják a céljaink megvalósítását.

Ezáltal az elengedés által létrejöhet egy olyan szabad tér ,melyben könnyedtséget érzünk és elfogadjuk azt, hogy nem kell állandóan gondolkodnunk és elmélkednünk a problémáinkról ,csupán a létezés által ebbe a térbe bajöhetnek olyan új dolgok amelyek minden várakozásainkat felülmúlják és melyekről korábban azt gondoltuk, hogy ezek lehetetlenek. 

Ebben a szabad térben segíthet  ha megkérdezed magadtól ,hogy milyen lenne ha úgy tudnál létezni ,hogy nem lennének korlátaid, korlátozó gondolataid,ha nem védenéd magad a félelmeid megvalósulásától. 

Tedd fel magadnak a kérdést:

Milyen lennék a gondolataim nélkül a jelenlegi problémaval kapcsolatban, milyen lennék elvárások és ítélkezések nélkül ,milyen lennék a megszokott jól berögzött nézőpontjaim nélkül, mi lenne ha úgy tekintenék magamra mint egy fehér tiszta lapra, ahová bármit lehetséges lenne rá rajzolni.

Az is előfordulhat ,hogy úgy érzed ,hogy olyan idegen számodra ez a szituáció amiben vagy, ha így van akkor kérdezd meg magadtól és vizsgáld meg ,hogy valójában ez a te problémád, a te gondolataid, vagy ez egy átvett dolog? Mert szokszor hajlamosak vagyunk átvenni másoktól az érzéseiket és a gondolataikat és magunkénak gondoljuk. 

A túlzott, felfokozott empátiára hajlamos emberek tudják itt, hogy miről beszélek.

Ha sikerült megvizsgálnod magad és rádöbbentél, hogy valójában ez nem a te gondolatod ,akkor egyszerűen csak tedd le ne cipeld tovább, engedd el , vagy csak úgy viccesen szólva postázd vissza a feladónak.

Nem utolsó sorban ebben az egész folyamatban az egyik legfontosabb, hogy közben legyél elfogadó és megértő magaddal és légy legfőképpen türelmes, a változás nem jön létre egyik napról a másikra, sokszor nem is nagyon szembetűnő hatalmas nagy dolgok történnek, hanem pici apró lépésről lépésre előre haladó sikerről beszélhetünk és ebben az egész folyamatban légy magaddal megengedő és  szeretetteljes.

Ne engedd ,hogy a múltban történő tapasztalataid bebörtönözzék és korlátozzák a jelenben és a jövőben a lehetőségeidet, hogy megtörténjen a változás az életedben, légy minden pillanatban az a fehér tiszta lap, az a tágas tér melyben az elvárás nélküli megengedés van jelen és könnyedén áramolhat be minden amire vágysz és még annál is jobb.

Sokszor a legnehezebb azt felismerni ,hogy mikor kell csupán a létezés szintjével megelégednünk és mikor következik a cselekvés szintje, ahol lépésre lépésről már tehetünk is a változás érdekében.

Ha sikerül  egyre inkább befelé figyelned akkor jönni fog  erre is a válasz! 

Jó kérdésben levést mindenkinek!

Szabó Aliz pszichológus 

2024.Szeptember 2

Lélekpirulák