Gondolatmorzsám
~Miért bajlódsz egy ajtóval,amikor az egész fal egy illúzió?
A következők jutottak eszembe:
1. Az első az, hogy valójaképpen több dimenzió létezik egyszerre, párhuzamos valóság, mindannyiunknak megvan a saját valóságunk és attól függ, hogy milyen nézőpontból nézzük a dolgokat, pont mint azon a képen ahol le van rajzolva egy hatos és két ember áll szemben egymással ,aki az egyik oldalt áll az hatosnak látja, aki a másik oldaltáll az kilencesnek látja, teljesen befolyásolja a valóságunkat az, hogy ki milyen tapasztalattal rendelkezik, kinek milyen a tudatossági szintje és pont úgy mint a pszichológiai kísérletek során a megfigyelő befolyással van a megfigyeltre, vagyis tudattalanul befolyással vannak a gondolataim arra amit észre szeretnék venni a világból és attól függően, hogy milyen beállítottságú vagyok mondjuk optimista vagy pesszimista, ennek megfelelően az a pohár félig tele van vagy félig üres, vagy mindenhol problémát látok vagy mindenben észreveszem a megoldási lehetőséget, vagyis tulajdonképpen az a fal vagy az az ajtó nem is létezik csak annak aki azt akarja látni...
2. A másik dolog ami ezzel kapcsolatban eszembe jut, hogy tulajdonképpen túl nagy hangsúlyt fektetünk sokszor a jelenben lévő dolgainkra, vagyis falat és ajtót látunk oda ahol nincs, ahol pedig van ott pedig nem vesszük észre, mert megzavarnak a gondolataink az elvárásaink, az ítélkezéseink és ilyenkor szokták azt a technikát ajánlani, hogy állj le gondold végig, hogy az amiben most jelenleg vagy az a probléma egy hónap múlva, egy év múlva, vagy öt év múlva mennyire fog számítani? - vagy mennyire lesz fontos az életedben? - vagyis tulajdonképpen az egész nem szól másról, csak egy perspektíva váltásról, vagyis a fókuszunkat áthelyezzük és akkor már rögtön nem látjuk a falat...( ajtót).
3. Egy másik dolog ami ezzel kapcsolatban eszembe jutott, hogy miért bajlódunk néha olyan dolgokkal mint ugye ajtó vagy fal ezek szimbólumok, amik szimbolizálhatják a gondolatainkat, problémáinkat is, hogy miért szoktunk annyit aggodalmaskodni, minden ember szorong és aggodalmaskodik, vagy túl gondol bizonyos dolgokat, holott tudjuk, legalábbis szakmán belül,hogy az aggodalmainknak 92% százaléka soha nem valósul meg, vagyis az azoktól a dolgoktól amíktől félünk vagy amin aggódunk annak 92% százaléka soha nem jön létre, a maradék 8% százalék úgy oszlik meg hogy 4% egyébként is olyan dolgok amikre nincsen ráhatásunk, tehát nem a mi kontrollunk alatt áll, tehát ha nem tudom befolyásolni akkor nincs miért aggódnom érte, mert nincs ráhatásom ,a másik 4% százalék azok pedig rajtunk kívülálló dolgok, mint például a természeti jelenségek, hogy esik-e az eső vagy mikor süt a nap, vagy mikor van földrengés, ezekre pedig megint nincsen befolyásunk, a többi az amin szoktunk rágódni és aggódni pedig sosem történik meg legalábbis 100% biztos, hogy nem úgy mint ahogy ami fejünkben van...
4. És a sok gondolat közül még egyet kiemelnék, hogy tulajdonképpen az egész arról beszél, hogy minden, minden dolog a fejünkben dől el, például ha én azt gondolom, hogy meg tudom csinálni és képes vagyok rá akkor azt létre fogom hozni pont azt amit szeretnék, de ha azt gondolom, hogy nem vagyok rá képes és úgysem fog összejönni, akkor valószínűleg nem leszek rá képes megcsinálni, ez tűnhet egy ilyen nagy amerikából jövő pozitív hurrá optimizmusnak, de pszichológiai kísérletekkel bizonyították be, hogy mennyit számít, hogy az ember mit gondol magáról.
#SzabóAlizPszichológusírása
Képek forrása: Pinterest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése