„Álomból valóság”

 #Lélekpirulák #Pszichológia #Család #Konfliktuskezelés #Feszültség #Terápia #Kommunikáció #Egymásrafigyelés

                        „Álomból valóság”

"Álom-terápia" – avagy egy család újrakezdése 

(Segítő novella egy kamasz és szülei konfliktusairól)

1. A FESZÜLTSÉG - Felrobbanó érzelmek

– Anya, hagyd már abba! – csattant fel Nóri, és a szemét forgatva dőlt hátra a széken. – Komolyan, miért kell mindig mindent túlkomplikálnod?

– Mert érdekel, hogy mi van veled! – válaszolta Éva, a hangja már a veszélyesen magas „túlhangsúlyozom-az-aggódásom” szinten rezgett. – Az érettségid küszöbén állsz, és nekem fogalmam sincs, hogyan érzed magad!

– Talán mert sose hallgatsz meg?! – vágta rá Nóri dühösen.

– Sose hallgatlak meg?! – Éva szeme kikerekedett, a férje, Tamás pedig megadóan sóhajtott.

– Lányok, nem lehetne ezt kicsit halkabban? A szomszéd már biztos a popcornját ropogtatja.😬

Nóri durcásan keresztbe fonta a karját, Éva pedig sértetten fordult el. A légkör olyan sűrű lett, hogy egy kenyérvágó késsel is ketté lehetett volna vágni...🥴🤭

_ _ _

– Már megint nem vittem ki a szemetet, ugye? – csapta karba a kezét Nóri, a tizenhét éves kamasz. – Tudod mit, anya? Majd beírom a bakancslistámra!😉😐😶🗒️

– Ne szemtelenkedj! – csattant fel Éva. – Nem a szemét a lényeg, hanem hogy soha nem veszed figyelembe, amit mondok!

– Mert mindig ugyanazt mondod! – vágott vissza Nóri. – Nem vagyok elég jó, nem tanulok eleget, nem segítek eleget, nem vagyok elég hálás…🙁

– Ezt nem mondtam! – szorította össze az ajkát Éva. – De néha úgy érzem, mintha nem is érdekelne, hogy mit érzek!

– És te mit érzel? – kérdezte Nóri gúnyosan. – Hogy rossz vagyok?

– Nem! Hogy elveszítelek.🙁

Csend lett.

– Késő van. Aludj! – mondta Éva fáradtan.

Mindketten elvonultak a saját szobájukba, magukkal cipelve az aznapi sérelmeket...

2. AZ ÁLOM MEGOLDÁSAI 👇

Az éjszaka különös volt. Mindhárman – Éva, a férje, Tamás, és Nóri – ugyanazt álmodták. Egy különös, lebegő szobában ültek, ahol egy bölcs, aranyfényben úszó figura magyarázott nekik.👇

– A kommunikációtok olyan, mint egy rossz wifi-kapcsolat – mondta a figura. – Néha van jel, néha nincs, és legtöbbször mindenki mást ért abból, amit a másik mondani akart.

Éva felhúzta a szemöldökét.

– Ez most egy univerzális szülő-képzés?🤔

– Valami olyasmi – bólintott a figura. 

– A kulcs az empátia és a tudatos kommunikáció.💡👈

Ezután sorra jelentek meg a tanácsok olyanok amelyek mindegyikőjüknek szóltak egyaránt:

 💡„Hallgass, mielőtt reagálsz.”

💡„Mondd el az érzéseidet, de ne bűntudatkeltéssel.”

💡„Tiszteld a határaitokat.”

💡„Közösen keressetek megoldást.”

Nóri álmában felfigyelt valamire.

– Szóval, ha nem vádaskodok, hanem inkább elmondom, hogy én mit érzek, akkor anya nem fog rögtön támadni?🤔

– Valószínűleg – mondta a figura. – Ha elhiszed, hogy ő sem ellened van, hanem érted.

Tamás, aki eddig csendben hallgatott, hirtelen felnevetett.

– És nekem mi a feladatom?🤔

A figura széttárta a karját.

– Figyelj oda, támogasd mindkettőjüket, és ne akkor szólalj meg, amikor már ég a ház!

Tamás biccentett.

– Jogos.

_ _ _

Akkor, azon a különös éjszakán mindhárman nyugtalanul aludtak tovább... 

Nóri álmában egy kedves, de határozott hang szólt hozzá:👇

– Próbálj őszintén, de tisztelettel beszélni anyukáddal! Ha úgy érzed, nem ért meg, mondd el neki, hogy mit érzel, ne csak azt, hogy mit nem akarsz!💡👈

Éva álmában egy bölcs hang suttogta:👇

– Figyelj oda a lányodra anélkül, hogy rögtön tanácsot adnál! Néha csak annyi kell, hogy meghallgasd, és ne próbáld megoldani helyette az életét.💡👈

Tamás álmában pedig egy halk, de humoros hang duruzsolt:👇

– Barátom, te vagy itt a békefenntartó. Ne próbáld megúszni, hanem segíts nekik meglátni egymás nézőpontját!💡👈

Másnap reggel mindannyian ugyanazzal az érzéssel ébredtek: mintha valami fontosat tanultak volna.

3. A REGGELI PRÓBA - A változás első lépései

Reggelinél valami furcsa történt.

– Szóval... – kezdte Nóri óvatosan. – Lehet, hogy tegnap kicsit túlreagáltam.

Éva majdnem félrenyelte a kávéját.

– Ezt most komolyan mondod?

– Aha – vont vállat Nóri. – De te is néha túlzásba viszed.

– Hát... lehet – ismerte be Éva, miközben Tamás egy „vajon most szólaljak meg, vagy csak figyeljek?” arckifejezéssel ült közöttük.🥴

– És akkor most mi van? – kérdezte végül a férfi.🤔

Nóri és Éva egymásra néztek.

– Azt hiszem, megpróbálhatnánk hallgatni egymásra – mondta végül Éva, kissé bizonytalanul.

– És nem rögtön robbanni – tette hozzá Nóri.

– És talán nem kellene minden beszélgetésnek vitába fulladnia – Tamás megkönnyebbülten hátradőlt. – Hát, csajok, lehet, hogy először a szomszéd fog sírni, mert most vége a műsornak.😊

Mindhárman elnevették magukat.😃🤭

_ _ _

Harmadnap reggel újból mindhárman zavartan ébredtek. Az előzőnapi álom élénken élt még bennük, de egyikük sem tudta, hogy a többiek is ugyanazt látták.

Nóri szokás szerint a hűtőhöz csoszogott, Éva pedig szokás szerint rászólt volna, hogy ne csak zabkását egyen, de aztán eszébe jutott az álom.

„Hallgass, mielőtt reagálsz.”💡👈

Mély levegőt vett, és más hangon szólalt meg.

– Nóri, van kedved együtt reggelizni?

A lány gyanakodva pillantott rá.

– Mióta vagy ilyen nyugodt?

– Csak gondoltam, kipróbálok valami újat.

Tamás csendben figyelt, majd odalépett.

– És ha már itt tartunk, én is kipróbálom: figyelmesebb leszek. Mondjuk… kiviszem a szemetet.

Nóri kikerekedett szemmel nézett rá.

– Apa, beteg vagy?

Tamás nevetett.😃🤭

– Nem, csak új szoftvert telepítettem magamra éjjel.😉

A reggeli szokatlanul nyugodtan telt. És bár mindhárman próbálták úgy tenni, mintha semmi különös nem történt volna, belül mindannyian érezték: valami megváltozott.

4. A FLASHBACK - Az „aha!” pillanat

A nap folyamán mindhármukat elérte egy-egy hirtelen rádöbbenés.👇

Éva a munkahelyén, amikor a kollégája panaszkodott, hogy a fia kamaszodik, ráeszmélt: „Hát persze! Annyi időt töltöttem azzal, hogy meg akartam változtatni Nórit, hogy észre sem vettem, nekem kell változtatnom a hozzáállásomon!”

Nóri az iskolában, amikor a legjobb barátnője anyjára panaszkodott, hirtelen megértette: „Anyám nem ellenem van, hanem velem. Csak épp más nyelven beszélünk.”

Tamás pedig egy üzleti megbeszélésen volt, amikor ráébredt, hogy mennyivel könnyebb kezelni egy konfliktust, ha először figyel, és csak utána reagál.

Mire este hazaértek, mindannyian ugyanarra a következtetésre jutottak: miért nem csinálták ezt már évekkel ezelőtt?🤔

És persze jött a bűntudat.

– Annyit veszekedtem anyával feleslegesen… – dünnyögte Nóri.

– Annyiszor éreztem úgy, hogy nem hallgat meg… – sóhajtott Éva.

Tamás megvonta a vállát.

– Én meg annyiszor nem szóltam közbe, amikor kellett volna.

Egy pillanatig szomorúan néztek egymásra.🙁

Aztán egyszerre elnevették magukat.😃

5. Záróakord 

Nóri előrehajolt az asztalnál, és elmosolyodott.

– Szóval most akkor mind bűntudatot érzünk, hogy eddig rosszul csináltuk?🤔

Éva bólintott.

– Úgy tűnik.

– Akkor ez is egy új közös programunk – vonta meg a vállát Tamás. – Kollektív önmarcangolás.😶

Nóri felnevetett.😃

– Vagy… inkább ünnepeljük meg, hogy végre értjük egymást?

Éva és Tamás összenézett, majd egyszerre bólintottak.

– És akkor most mit csináljunk? – kérdezte Éva.

Nóri elgondolkodott, majd felcsillant a szeme.

– Mit szólnátok egy közös filmhez?

Tamás színpadiasan megfogta Éva kezét.

– Asszony, győztünk.

Éva elnevette magát.😃

– Lehet, hogy későn jöttünk rá, de legalább rájöttünk.

Nóri vállat vont.

– Na, akkor megnézhetjük végre azt a filmet, amit két éve ígérgettek?

Tamás sóhajtott.

– Változás van, csoda nincs.

Mindannyian nevettek, és ezúttal a nevetés nem rejtett magában feszültséget. Csak szeretetet.😃

A konklúzió – avagy a közös bölcselet 👇

A három főszereplő mielőtt aludni indultak volna, egymásra nézttek, és úgy döntöttek, hogy ezt az egész tanulságot megosztják azokkal, akik hasonló cipőben járnak.

Éva (az anya):

– Kedves szülők, egy dolgot tanultam meg: nem kell mindig azonnal választ adni. Néha az a legjobb, ha csak jelen vagyunk a gyerekünk életében, és meghallgatjuk őt. És igen, el kell fogadnunk, hogy néha nem mi tudjuk a legjobban!💡👈

Nóri (a kamasz):

– Szóval, hozzátok szólok, lázadó tini tesók! A szüleitek nem gondolatolvasók – ha azt akarjátok, hogy megértsenek, akkor mondjátok el normálisan, ne csak ajtócsapkodással meg sóhajtozással. Meglepő, de néha tényleg próbálnak segíteni.💡👈

Tamás (az apuka):

– És ha apa vagy, gratulálok! Te vagy a család Svájca, a béketeremtő. Ne húzd meg magad, hanem segíts abban, hogy a családtagok tényleg meghallják egymást. Egyébként pedig mindig legyen kéznél egy tábla csoki – vészhelyzet esetére.💡👈

Végszó: Soha nincs késő!

Nóri elmosolyodott, Éva megveregette a vállát, Tamás pedig elégedetten hátradőlt.

– Akkor most egy nagy tanulságot is levonhatunk, nem? – kérdezte Tamás.🤔

– Igen – bólintott Nóri. – Soha nincs késő a változáshoz.💡👈

– És minden probléma megoldható, ha nem csak a bajt látjuk, hanem a megoldást is – tette hozzá Éva.

– És ha mégis elakadunk… – Tamás egy csokit 🍫 tolt középre. – Mindig van egy vészhelyzeti terv.😊

Nevettek. 😃 És ez volt az első este hosszú idő óta, amikor nem volt vita. Csak egy család, amely próbált tanulni egymástól – és közben jól érezni magát.😊🍫👈

#SzabóAlízpszichológusírása 

#Lélekpirulák 

Képek forrása:- Pinterestről