"Judicium tuum " / A te döntésed... A boldogság a mi döntésünk!? - gondolatébresztő morzsáim...

 

# CAPSIDIO # Lelekpirulak.blogspot.com # Pszichológia # Lélek # Művészet # Kreativitás # A te döntésed #SzabóAlizPszichológusírása

"Judicium tuum " / A te döntésed...

A boldogság a mi döntésünk!?
- gondolatébresztő morzsáim...

* Az életünk minden egyes pillanatában hozunk egy döntést mely alapján kiválasztunk egy nézőpontot amely meghatározó alapot képez a dolgok és történések iránti viszonyulásunkban - - - >jó ha  tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy ezen folyamatok nagyrészt a tudatalatti vezérlése alatt állnak.
Életünk döntések sorozata melyeknek kb 1% - át tudatosan hozzuk meg, és a maradék 99% -et   a tudatalattink vezérli automatikus működéssel.
Bár már léteznek kutatások melyek alátámasztják, hogy a tudatalatti, gyors döntések bizonyos helyzetekben megbízhatóbbak, mint a racionális gondolkodási folyamataink végeredményei,mégis a lényeg az volna , hogy tudjuk, mikor támaszkodhatunk az ösztöneinkre, és mikor nem, ezek a választási lehetőségek egyre könnyebbek lesznek ahogy egyre jobban tudatunkra ébredünk.

* Fontos elgondolkodnunk arról is, hogy saját gondolkodásmódunk lehet a barátunk de ugyanakkor lehet az ellenségünk is, árthat és segíthet nekünk egyaránt.
Tudatossá kell válnunk azzal kapcsolatban , hogy a különböző élethelyzeteinkben milyen gondolkodásmódot választunk az eseményekről és nem utolsó sorban magunknak magunkról.
Ez nem egyszerű, folytonos munkát és éberséget igényel, eleinte talán kezdjük azzal, hogy megfigyeljuk magunkat és megpróbáljuk fülöncsípni magunkat a  cselekvést megelőző megfelelő pillanatban és változtatunk az eddig berögződött negatív nézőpontjainkon, ha elég sokat gyakoroljuk idővel automatizmussá válik.
A szívünk is megállás nélkül dobban és dolgozik értünk , itt az ideje, hogy mi is tegyünk magunkért! Kitartás!

* Te is húzod az időt?
Olykor olyan tehetetlennek érezzük magunkat, hogy egyetlen megoldás a döntésképtelenségünkre, hogy húzzuk az időt, és addig feszítjük azt a bizonyos láthatatlan húrt ameddig csak lehet, pontosabban addig amíg a lehetőségeink egyszer csak tova tűnnek a ködben, elvesznek a szemünk elől, és mit nyerünk ezzel? - azt hogy felszabadítottuk magunkat a döntés súlya alól. (még ha csak egy időre is).

* Az egonk mint a feltételek gyártója
Mint egy hűséges munkás egonk megállás nélkül gyártja a különböző elérhetetlennek tűnő feltételeket melyek ahoz kellenek, hogy végre elérjük az oly  hőn áhított és vágyott boldogságot - - - - > fontos tudnunk , hogy ebből a mókuskerékből ki tudunk szállni, egyetlen feltétele csupán az a felismerés, hogy benne vagyunk !!!!!
Ha boldogtalanok vagyunk akkor az ego nézőpontjábol működünk , hibáztatunk , ítélkezünk , a boldogságot külsőségekben mérjük ( tárgyak, kapcsolatok, események stb) de ezek csak pillanatnyi elégedettséggel szolgálhatnak, a megoldás bennük van, igen saját magunkban , a "mag" - unkban, álljunk meg és nézzünk szembe önmagunkkal !!!
A kérdés , hogyan?
Ehez a következő lépéseket ajánlom :

- Oldozd fel magad a régi sérelmeid alól : a múlt csalódásaiban ragadni csak csökkentik a rezgésszinted, ha hajlamos vagy magadat vagy éppen másokat hibáztatni a múltban történtek miatt akkor a félelem szövi át a gondolatspirált amibe beleragadtál, és az attól való félelem, hogyha nem vigyázol akkor ez újra megtörténhet a jövőben.
A régi tapasztalatokból ért sérelmeket magunkkal cipelni azzal a tudattal,hogy az majd megvéd a jövőben ránk váró csalódásoktol veszélyesebb  és kártékonyabb tud lenni mint az eredeti sérülés és fájdalom maga .
A tested előbb utóbb tünetekkel majd egyensúlyvesztéssel(a rendszerben) , betegséggel fog jelezni ha nem tudod elengedni a múltad fájdalmait és  a megismétlésüktől való félelemeidet.
Az elengedést segíti ha megfejtetted a tapasztalatban rejlő tanítást amit neked megkellett látnod ahoz, hogy visszatalálj belső énrészeidhez, vagyis önmagadhoz ami valójában a szeret és az elfogadás. ( minden elkövetett hibánk valójában egy kitűnő lehetőség a tanulásra és a fejlődésre).

- Különűlj el az egotol : az egonk állandóan ellemez, ok okozati összefüggéseket keres, aggodalmaskodik és ítélkezik, nem szeret unatkozni ezért mindig magyarázatok után kutat és más egok működési elveit próbálja megfejteni.
Egyetlen egy fontos dolgot kell itt felismerned a belső békéd megteremtéséhez, hogy az egyén viselkedését, és megnyilvánulásait csakis két dolog vezérelheti a szeretet vagy a félelem, ha egy olyan emberrel találkozol aki önzetlenül bánik veled és másokkal az ő viselkedésének mozgatórugója csakis a szeret lehet, ha viszont egy olyan embert sodor az élet a tapasztalási meződbe aki önző módon tud csak megnyilvánulni, amögött mindig a félelem bújik meg.
Ezen ponton csakis az együttérzés segíthet persze úgy, hogy közben megszabjuk énhatárainkat és nem hagyjuk magunkat kibillenteni az egyensúlyúnkbol.

-A félelem mint megszokás leküzdése: sokan összetévesztik a félelem leküzdését a valódi boldogsággal, állandó izgalmas helyzetek után kutatnak és adrenalinfüggők, míg mások a félelmeik leküzdéséhez függőségekbe menekülnek és lépten-nyomon megjutalmazzák magukat evéssel, cigivel, kávéval, alkohollal stb ha kibírtak egy újabb napot úgy, hogy nem adták fel.
Figyeld meg magad milyen gyakran teremtesz öntudatlanul  feleslegesen olyan helyzeteket ahol meg kell küzdened a félelmeiddel újra és újra csak azért, hogy abban az illúzióban ringathasd magad, hogyha sikerül leküzdened akkor boldog leszel,mert ez a szokás idővel függővé tesz a félelemtől.
Valójában nincs szükség a félelemre a boldogság eléréséhez csak olykor az egonknak a béke unalmasnak tűnhet ezért inkább félelemfüggővé tesz minket ha nem figyelünk rá oda.
Tehát összegezve nem lehetséges egyszerre félni és boldognak lenni, mert ez két teljesen különböző energiaminőség.

- Hozd rendbe az energiaszinted:
Vizsgáld meg az adok kapok egyensúlyát az életedben, mennyit adsz magadból másoknak, időt, figyelmet, segítséget, törődést, szeretetet és mennyit vagy hajlandó elfogadni másoktól mindezekből és ugyanakkor képes vagy e magadnak is megadni ugyanezt? Úgy bánsz - e másokkal ahogy szeretnéd, hogy veled is bánjanak?

Végezetül összefoglalva a boldogság nem lehetetlen csupán önmagunk mélyére kell nézni, hogy meglássuk, hogy voltaképpen a jelenünk az itt és most, a meghozott döntéseink eredménye semmi más,úgyhogy nincs mit számon kérni a sorstól...

#SzabóAlizPszichológusírása

Kép, rajz forrása : Szabo Aliz pszichológus, 2016. 02.10. Nagyvárad.