A
boldogsagomhoz vezeto “ ut “
Sosem
telik ugy el egy napom sem , hogy ne adnek halat
mindazert amim van.
Altalaban
reggel felkeleskor vagy este elalvas elott szoktam halat adni,ilyenkor
eloveszem a halakovemet es sorba veszem mindazokat a dolgokat amiert koszonetet
erzek es kozben egy leirhatatlan
nyugalom es beke erzes vesz hatalmaba.
Ahogy
egyre jobban raszoktam erre a dologra,mostanaban azon kapon magam , hogy
napkozben is tobbszor halat adok magamban, gondolatban, vagy eppen hangosan ,
minden apro szepsegert es oromert aminek reszese lehetek,ezaltal mas
pespektivaban latom az eletem es a vilagot,a szurke helyett minden szinesben
pompazik es egyre jobban erzem magam
tole.
Minden
egyes nap teszek azert , hogy sikeruljon egyre jobban elfogadnom es szeretnem magam,
bevallom sokszor ez meg mindig gondot tud okozni,de minden erommel arra
torekszem,hogy oszintem ki tudjam mondani “ Szeretem
magam!”
Allando
onkontrollal arra oszpontositom a
figyelmemet , hogy sose lankadjon a motivaciom,mindig
legyen valaszom arra a kerdesre , hogy mit –miert teszek es , hogy annak mi
ertelme van,ezekhez pedig elengedhetetlen , hogy mindig legyenek pontos
jolmeghatarozott rovidtavu es hosszutavu celjaim.
Ezzel
nem azt mondom , hogy nem fordul elo , hogy olykor onmagammal kell viaskodnom
vagy epp a kornyezetembol jovo ellenallassal kell szembe mennem, de ilyenkor
eloveszem a naplom, a listaimat, a celkituzeseimet es szepen lassan ujbol osszerakom
magam es folytatom az utam a megvalositas fele.
Megannyi helyrol szoktam hallani, hogy az irigyseg csunya dolog, persze ezzel
mindenki tisztaban van,de oszinten tegyuk szivunkre a kezunket es valljuk be ,
hogy igenis mindannyiunkkal elo szokott fordulni, hogy irigylunk egy-ket dolgot
a tobbi ember eletebol,hiszen kivulrol szemlelve minden olyan tundoklonek tud
hatni ha masrol van szo,pedig tudjuk, hogyha lemennenk egeszen a melysegig mar egyaltalaban nem vagynak arra , hogy a
masik eletet eljuk.
Ha
megis olykor rajtakapjuk magunkat, hogy eluralkodik rajtunk az irigyseg erzese
akkor ismeteljuk csak at a vagyainkat
,almainkat, celjainkat es szedjuk ossze , hogy mit is tehetnek annak
erdekebn , hogy ezeket elerjuk es figyelmunket csakis erre oszpontositsuk, hogy
mi mit tudunk tenni azert , hogy megeljuk az almainkat.
Megtanultam
az evek alatt, hogy ne taplaljak haragot
senki irant, mert az igazabol csak nekem art es engem gyengit le, ha megis
elofordul , hogy haragot erzek akkor minden erommel azon vagyok , hogy
megprobaljam megerteni, hogy a masik mit –miert tett ugy akkor es ott , ugy
ahogy es miutan ezen elgondolkodom megprobalom megbocsajtani es elfelejteni azt
ami tortent bizvan abban , hogy Isten , a sors, az univerzum vagy ki miben hisz
, elobb –utobb ugyis kiegyenliti a szamlat ,amihez en egyebkent tul keves
vagyok es nem az en feladatom , hiszen az embert megvaltoztatni nem tudom,
csakis az en hozzaallasomat.
Szepen
lassan sikerult megtanulnom lekuzdeni a felemeimet
es egyre batrabbnak lenni az elet
minden teruleten, es ez a nezopont
megvaltoztatasaval sikerult.
Megprobalom
minden tortenesben felfedezni a jot, megtalalni, hogy milyen
hasznom szarmazhat nekem abbol az adott helyzetbol meg ha ehez meg kell elnem
nagy fajdalmakat es szenvedeseket is,hiszen ma mar tudom , hogy sokszor ahoz ,
hogy szarnyalni tudjak meg kell jarnom es meg kell elnem a nagy melysegeket is,amihez
nagy batorsag kell.
Azzal
, hogy nem a felelmeimre oszpontositok egyre tobb batorsagot nyerek es a
tapasztalasaimbol egyre tobb hasznom szarmazik csupan attol ,hogy batran nezek
szembe barmivel is mert tudom ,hogy ez a tapasztalas az epitesemet ,
fejlodesemet szolgalja.
Egyre
turelmesebb vagyok, ami regen nem
volt ennyire termeszetes ( errol bovebben olvashatsz a bologomon aTurelem – Turelmetlenseg cimu oldalamon)
most
mar tudom , ha valaminek meg kell tortennie az eletemben az elobb - utobb ugyis meg fog tortenni es
csoadalatos megelni ahogy mely lelki nyugalommal varom a csoda megvalosulasat
az eletemben,mig regen pont a turelmetlensegemmel toltam magamtol egyre tavolabb
a vagyaim es almaim beteljesedeset.
Olvasmanyaimbol
tudom , hogy az emberi boldogsag legfontosabb kulso meghatarozoja a kapcsolataink minosege, az hogy milyen
kapcsolatokat apolunk a kornyezetunkkel, kolegakkal, baratokkal es persze
otthon a csaladunkkal.
Kutatasok
kimutattak, hogy azok akik stabil kapcsolatokat apolnak egeszsegesebbek , boldogabbak
es egyben tovabb is elnek mint azok akik maganyosak es nem rendelkeznek stabil
kapcsolatrendszerrel.
A
kapcsolatok megadjak a valahova tartozas elmenyet szamunkra , ertelmet tud adni
az eletunknek es fejleszti a sajat magunkba vetett hitunket,mindezt a sajat
boromon is tapasztalom, ha vissza tekintek az eletemre mindig
kiegyensulyozotabb es boldogabb voltam ha mellettem voltak barataim mint amikor eppen
eletem egy maganyos szakaszaban voltam, mindezert mindig arra torekszem , hogy
apoljam a mar meglevo kapcsolataimat es ha lehet ujabbakra is szert tegyek,
hiszen ezaltal boldogabb lehetek es ugyanakkor en is boldogabba tehetek masokat a
szemelyemmel.
Masokon segiteni mindig is fontos volt szamomra, orommel toltott el ha masok eletebe
csempeszhetek valami kis csodat.
Eleinte
azt gondoltam , hogy ehez az egyik fontos eszkoz a penz, de egyre jobban azt
tapasztalom, hogy sokszor eleg csak egy kis figyelmet szentelni valakinek, vagy
szanni az idonkbol valakire, a tudasunkat es hozzaertesunket adni egy
proiekthez, vagy a mar szamunkra felesleges targyakat odaajandekozni, vagy
megtalalni olyan embereket akiknek tobb van egy adott dologbol es azt elvinni
olyan helyre ahol eppen abbol nelkuloznek stb. ,mindez mind a ket felnek oromet
okozhat , annak is aki adja , annak is aki kapja, kell ennel tobb?
Naponta
mozognom kell, munkambol kifolyolag
van amikor gyalogolnom kell par kilometert , mivel navetazom,de ha ez kimarad
akkor egy – ket megalloval hamarabb szalok le a villamosrol es
haza gyaloglom,vagy itthon a taposogepemen toltok minimum 10 percet, nyaron
vagy amikor az ido megengedi imadok biciklizni.
A
mozgas nagyon eros hangulatjavito akar a teli depresziobol is ki tud huzni.
A
masik dolog amire mindig figyelek az a megfelelo alvas ido, az idok soran beallitottam, hogy eleg legyen 6 es fel
ora , sokszor ha tobbet alszok meg faradtabban kelek fel, persze kivetel a
hetvege akkor engedelyezek magamnak tobb orat is , eppen ahogy igenylem.
Allando
erdeklodesben , tanulasban es
kutatasban vagyok, hajt a kivancsisag, minden uj dolog erdekel es nyitott
szemmel jarok.Imadok olvasni es eloadasokat nezni pszihologiai temakban, minnel
tobbet tudok es tanulok annal tobb kerdes fogalmazodik meg bennem es soha nincs
megallas, amit en nagyon elvezek.
Neha
meg problemat okoz elfogadnom azt a tenyt , hogy tudom hogyha nezeteim (melyek ala vannak tamasztva
utanna olvasassal, kutatassal az adott temaban )nem egyeznek meg a tobbseggel
akkor nepszerusegi indexem jocskan csokkeni fog,hiszen mint tudjuk minden ember
arra vagyik legfokkeppen , hogy szeressek,ezert nagy dilemmat okoz a mai napig ,
hogy hallgassak vagy hirdessem velemenyem a tomeg ellenallasaval szemben is (
errol olvashatsz a blogbejegyzesemben a “ Mondom magamnak Hallgass!” cimen ).
Menekulok
a panaszkodas elol,egyre nehezebben
viselem azokat az embereket az olyan tarsasagot ahol megallas nelkul
panaszkodnak es masokat hibaztatnak a boldogtalansagukert, ha csak tehetem nem
tartozkodok ilyen kornyezetben, mert erzem , hogy lehuz, elveszi az energiamat ,eleteromet
es fertoz, olyan mint egy ragalyos betegseg mely elobb –utobb teged is
megfertoz eszrevetlenul.
Ha
azon kapom magam , hogy megfertozodtem es panaszkodok rogton magamra eroltettem
a pozitiv meglatas szemuveget ( errol olvashat a “ Pozitiv meglatas szemuvege”
cimu blogbejegyzesemben) es a felig tele poharat nezni , nem a felig ureset,
szerencsere tobbe kevesbbe mindig sikerul.
Hasonlokeppen
veszelyesnek tartom a pletykalast is, hiszen semmit sem oldunk
meg vele , sot elofordulhat eleg gyakran , hogy semmi mast nem teszunk csak
teves informaciokat adunk at egymasnak a masik emberrol.
A
pletykalassal csak a sajat problemaik elol menekulnek a legtobben , addig sem
kell azon gondolkodnunk, hogy hol kene feleloseget valalniuk a sajt eletukben.
Pont
mint a panaszkodas ez is fertozo,
ugyhogy ha azon kapom magam , hogy beallnek a sorba a pletykalok koze inkabb a
bolcs hallgatast valasztom , meg ha felmerul annak a veszelye is , hogy igy
egyedul maradok.
Sokszor
okozott bennem szorongast a halogatas,
hogyha volt valami amit el kellett vegeznem amihez semmi kedvem nem volt de megis muszaj let volna megtenni, elofordul,
hogy halogattam amig csak lehetett , de ezzel idorol idore csak a feszultseg
not bennem es sajat magamnak artottam a leginkabb, ugyhogy ma mar ha kell erot
veszek magamon es ha olyan valamit kell vegrehajtanom ami nem kulonosebben tolt el orommel , akkor inkabb
tul akarok lenni rajta ezzel megkimelve magam a felesleges kellemetlen
erzesektol.
Nem
letezik olyan nap amikor ne torekednek arra , hogy harmoniaban legyek onmagammal es a vilaggal,minden reggelemet ugy
inditom , hogy figyelmeztetem magam arra , hogy eszre vegyem masokban es a kornyezetemben is a jot.
Peldaul
hiaba teszem meg tobb ezredjere a munkahelyemre az utat , gondolhatnank ,hogy
kivulrol ismerem minden egyes pontjat az utnak ,megis sikerul minden nap valami
uj csodat folfedeznem, legyen szo egy
ozikerol vagy egy nyuszirol a mezon, madarakrol V – alakban repulni, a
viragos mezokrol vagy egy szep hazrol, a napfelkeltetrol vagy egy szep erdekes
alaku felhorol, minden napra jut egy uj csoda csak eszre kell venni.
Mint
ahogy a munkatarsaimat is mar tobb szaz alkalommal lattam de minden nap akad
valami kis aprosag amit meg nem fedeztem fel az eletukrol, oltozkodesukrol,
viselkedesukrol, amit ha alkalom nyilik szova is teszem egy dicseret vagy bok
formajaban.
Koncentralni a jelenre , igen ez a legfontosabb , meg a mai napig is elofordul ,
hogy a jol bevesodott semak alapjan a multamba tekintek megbanassal vagy a
jovom fele aggodalommal,de ez nagyon sok energiat emeszt fol,s megtanultam
,hogy az egyetlen ami igan kifizetodo ha a mostban elek es a mostbol probalom a
maximumot kihozni, hiszen ez az egyetlen amit befolyasolni tudok.
Mindig
talalok alkalmat arra , hogy javitsak a lelki korzerzetemen.
Ha
a boldogsagot nem is lehet merni a lelki kozerzetet kulonbozo pszihologiai tesztekkel lehet merni, es arra a
megallapitasra jutottam, hogy a pozitiz meglatassal es az apro oromforrasokkal
befolyasolhatjuk a jo iranyba kozerzetunket.
Mindehez
nem kell mas tennunk csak a merlegre helyeznunk minden nap a jo dolgokat amik
tortentek velunk, az apro oromoket , a dolgokat amiert halasak lehetunk, a
felig teli poharat nezni ujbol es nem a felig ureset.
A
boldogsagom egyik fo resze , hogy megtalatam ami erdekel es amihez ugy gondolom ertek is .Sosem felejtem el
amikor tizedik osztalyban elkezdtunk pszichologiat tanulni ,mar akkor tudtam,
hogy ezt szeretnem csinalni ebben nagy szerepe volt az akkori tanarnomnek Weber
Csilla neninek is , akinek mai napig nagyon halas vagyok,mert az o ritka kedves
szemelyisege szeretette meg velem ezt a tantargyat es keltette fel
erdeklodesemet orokre a pszichologia irant.
Egyszer
egy osztalyfonoki oran azt a feladatot kaptuk, hogy fogalmazzuk meg, hogy mik
szeretnenk lenni vagy , hogyan kepzeljuk el magunkat tiz ev mulva, es en akkor
leirtam , hogy pszichologus szeretnek lenni, amit az akkori osztalyfonokno nagyon nagyon furcsalt es nagyon negativan
reagalt le, ami nekem borzasztoan serto vol akkor 16 evesen, de a mai napig
halas vagyok a kitartasomert es , hogy nem hagytam magam elbizonytalanitani
altala, az ido pedig engem igazol.
Megtanultam
kiiktatni eletembol a felesleges dolgokat , embereket , torteneseket.
Minden
evben vegig nezem a ruhas szekrenyemet, ha talalok olyan dolgokat amik legalabb
ket eve nem voltak rajtam azokat tovobb ajandekozom,
es valahogy mindig sikerul megtalalnom nekik a megfelelo helyet.Az olyan
embereket akik inkabb lehuznak mintsem , hogy egymas epuleset szolgalnank ,ha
fajo szivvel is de kiiktatom az eletembol,nem akarok felesleges energiat
olyanokra szanni akiknek en nem vagyok hasonloan fontos, es csak onos
erdekekbol keresik szemelyemet.
Nem
veszek reszt olyan esemenyeken amik szamomra nem okoznak oromet csak azert ,
hogy masoknak megfeleljek, vagy csak azert mert mindenki igy csinalja es ez a
szokas.
Egyre
jobban elvezem ahogy az elet , a sors, isten, intezi a dolgokat, ahogy
valosagga valik a gondolat, ahogy jelene valik az alom es a vagyak testet
oltenek. Koszonom! Koszonom! Koszonom!
Meg
megsem ert a gondolat, egy ujabb baratsag
bevonzasa es azon eszmeltem , hogy egy kocsiban ulok es beszelgetek mar lassan
ket oraja valakivel, akivel mintha mindig is ismertuk volna egymast, akivel egy
nyelvet beszelunk, akivel egy hullamhosszon vagyunk ,egyszeruen amilyen
csodalatos olyan felelmetes ahogy testet olt a vagy es lesz alombol valosag.
Sokszor
annyira kergetjuk a celjainkat, es
annyira turelmetlenul varjuk a csodat, hogy elfelejtunk megallni es korbenezni
a jelenben, hiszen ez a csoda is tobb mint ket eve ott volt a szemem elott egy
szoke molsolygos noi arcban, aki rogton meglatta bennem a jot es nem itel hanem
inkabb torodik,koszonom!
Tobb
csodapillanat is szuletett mar a kocsiban hosszasan beszelgetve, melyek erot
adnak es orommel toltenek el,remelem nem csak egy rovid idore kaptuk egymast ajandekba,hanem
meg sokszor varazsolhatunk egymas eletebe boldogsagot,barhogyis legyen halas
vagyok ezekert a percekert.
Szepen
lassan raszoktattam magam arra , hogy odafigyeljek masokra es megtanultam ,
hogy ne telejen el nap a 3x3 szabalyom nelkul, vagyis minden nap legalabb harom
embernek segitsek valamiben( legyen az barmilyen aprosag mint peldaul atadni a
helyedet a villamoson) es legalabb haromszor dicserjek, talaljam meg es vegyem
eszre masokban azt ami szep es jo es azt dicserjem is meg.
Regen
mindenhol ugy tanitottak, hogy a boldogsaghoz
hosszu es rogos ut vezet es ezt nem is erheti el mindenki, annyiszor es annyi helyrol hallottuk mar ezt , hogy igen
nehez munka ezt atkodolni a lelkunkben es a szellemunkben.
Ma
mar tudom ,hogy nem letezik semmifele ut a boldogsaghoz, azok akik ebben
hisznek valojaban sosem jutnak el oda, hiszen ahogy elertek egy celt ,ahelyett
hogy uszkalnanak az orommamorban , megallas es lelegzetvetel nelkul maris egy
ujabb celt kergetnek ,ugygondolvan , hogy ez meg az igazi boldogsag feltetele, “csak meg
ezt”, “ csak meg egy kicsit es majd akkkor …”valojaban ez egy illuzio, a
boldogsag en szerintem maga az uton leves, a haladas , az eber
tudatos megtapasztalas , a minden egyes
perc megelese , a jelen varazslataban tancolni a pillanatban furdozni,ertekelni
azt amink eppen van , mert az pont eleg a boldogsaghoz,ne arra oszpontositsuk a
figyelmunket amink meg nincs es amik meg
hianyzik,hiszen a most pillanata a legtokeletesebb arra , hogy boldogok
legyunk.
Irta
Szabo Aliz Pszichologus Nagyvarad. 2015.December 9